Buzsangli romnyi

indiai
Csalfa Asszony…..
 

Megbízónk kérésére egy távolabbi megye egyik kis falujába vitt utunk.Célszemélyünk miután rendesen elcsavarta megbízónk fejét, további kapcsolatba nem akart kerülni vele. Ennek mikéntjét voltunk hivatottak felderíteni.

Nem mondhatnánk, hogy a kedvenc falum lesz a jövőre nézve, valószínű, hogy amit ott leejtek az nem koppan. A lakosságot tekintve fele -fele arányban állt a magyar és roma kisebbség tekintetében. Szokásos megcsalós felderítős, történet, bár egy kis svéd csavart ebbe is rakott az élet. Megbízásunk egy roma hölgy megfigyelésére terjedt ki, aki jelenleg, igen -igen a sógorával él élettársi kapcsolatban. Persze ez nekünk furcsa, de állítólag arrafelé elfogadott tény.Mivel ügyeletes terepjárónk még mindig a szervizes arany kezeire vár,ezért a szemre is kisebb cabrióval vágtunk neki a kalandosnak ígérkező szép magyar tájnak. Fantasztikusan sportos és méreteit meghazudtolóan szűk ülései hamar elvették a kedvemet az élettől, de hát hátravolt még vagy 150 km. Megérkezésünk után ,amit megszakított legalább 3 kv, és x energiaital, felderítettük a környéket. Falu vége, erdő, romasor, semmi extra. Végül is inkább az erdőben vertünk tanyát,ahol tökéletes rálátás volt a célszemély házára. Hamarosan indiai feeling vette kezdetét, kis meztelen talpacskák rohangáltak körülöttünk, és éppen csak a kocsiba nem nyúltak be némi apróért. Reménykedtem, hogy mire a végére érünk a bátyái nem érnek ide. A nap szépen delelőre kúszott, a maradék vizünk rég  lecsurgott a torkokon, a cabrio pedig csak úgy szívta magába a meleget. (A következő biztos ,hogy fehér tetejű lesz.)Az ájulás előtti pillanatokban megérkezett a sógor is, maga után cipelve népes családját, és célszemélyünket is. Kattan a …fényképező a kezünkben, fotók készen, padlógáz, irány az első civilizált itató.